A májgyulladás (hepatitis) százmilliókat érint világszerte, de ennek nagy része a fejlődő országokban van. Egyik típusa, a Hepatitis B vírus által okozott májgyulladás, a leggyakoribb fertőző betegségek közé sorolandó. A fertőzöttek világon nyilvántartott száma 300-350 millió közé tehető. Éves szinten fél milliónál is többen halnak meg valamely szövődményének következtében. A vírusfertőzésen kívül még több ok vezethet krónikus, vagy akut májgyulladáshoz.
A májgyulladás tünetei
A májgyulladást nem mindig kísérik érzékelhető tünetek, főleg igaz ez az akut, enyhe fertőzések esetében. A hepatitis B lappangási ideje hónapokban mérhető, de akár fél év is lehet. Az akut és a krónikus májgyulladás tünetei nagyban megegyeznek. A betegség kezdeti szakaszában fáradtság, rossz közérzet, az ízületek és izmok fájdalma, émelygés, láz, fejfájás a jellemző tünet. Ezen túl a jobb oldali bordák alatt fájdalmat is okozhat a gyulladás miatt megnövekedett máj, sőt bőrkiütés is jelentkezhet. Az akut májgyulladással járó tünetek a láz, hányás, étvágytalanság, kiütések és a hasmenés, de ezek akár számos más betegség kísérői tünetei is lehetnek, ezért gyakran előfordul, hogy nem ismerik fel azonnal a betegséget.
A már súlyosabb stádiumban lévő betegeknél előúfordulhat, hogy a szeme fehérje és a bőre sárgássá válik, mivel a gyulladt máj már nem képes a bilirubint lebontani. A krónikus állapot másik jele lehet még a vizelet sötét, míg a széklet világos színűvé válása.
A májgyulladás okai
Leggyakrabban a májgyulladás oka a vírusos fertőzésben keresendő, de emellett mérgezés, baktériumok, mértéktelen alkoholfogyasztás és autoimmun betegség is kiválthatja. A különböző vírusos kórokozókat A-tól G-ig jelölik. Az eltérő betűjellel ellátott hepatitis fajták kórokozói más-más módon váltják ki a máj gyulladását, továbbá mikrobiológiai jellemzőik és felépítésük tekintetében is eltérőek.
Az akut májgyulladásért főként az A, B és E vírusok a felelősek. Az A és az E fertőződés általában járványoknál alakul ki, és a közvetítő fertőzött élelmiszer a víz, vagy a széklet. A B típusú fertőződéshez közvetlenebb érintkezés kell, melyben a fertőzött testnedvel, vagy vérrel adja tovább a vírust. Ez leggyakrabban szexuális úton terjed, de injekciós-, tetováló tűkkel, vagy körömvágó eszközökkel, esetleg fogkefével is fertőződhetnek az emberek. Az is előfordulhat, hogy valamilyen más fertőző betegség (például szalmonella) szövődményeként alakul ki a májgyulladás. A különböző mérgezések szintén májgyulladáshoz vezethetnek. Ilyen a túlzott alkoholfogyasztás, vagy a gyógyszertúladagolás.
Krónikus májgyulladást általában a hepatitis B, C és D vírusok váltanak ki, de az alkoholizmus is ide vezethet, és néhány anyagcsere betegség is, mely az immunrendszert érinti.
